A HMTSZSZ a médiában, a távközlésben és a posta területén működő tagszervezeteit összefogó, középszintű érdekvédelmi és szolgáltató szakszervezeti szövetség. Ernyőszervezetként biztosítjuk tagjaink számára mindazon információt, ismeretanyagot és egyéb szakmai segítséget, melyet munkájuk sikeres és eredményes végzéséhez igényelnek szövetségünktől. Bővebben >>

Fenti célokat szolgálja honlapunk is, melyet Ön most látogat. Rovatainkban – a szakmai jellegű információk mellett – friss híreket, napi sajtószemlét is találhat, a tágabb közéletet érintő témákról, eseményekről, kérdésekről. Kiemelten fontosnak tartjuk tagjaink folyamatos tájékoztatását szövetségünk érdekvédelmi és érdekérvényesítő munkájáról, a konföderációs együttmüködésről, valamint munka világának híreiről, eseményeiről. Szolgáltatási tevékenységünk keretében tájékoztatókat közlünk az adójogszabályi változásokról, a Munka Törvénykönyvében és a munkajogban bekövetkező módosításokról, jogértelmezésekkel kapcsolatos cikkekről, tanulmányokról. Fontosnak tartjuk, hogy a hazai információk mellett az Európai Unió hírei is megjelenjenek honlapunkon, éppúgy a középszintü érdekegyeztetés fórumául szolgáló párbeszéd bizottságok, ezen belül elsősorban az Információtechnológia, Kommunikáció Ágazati Párbeszéd Bizottság - melynek tagjai vagyunk - munkájáról, programjairól szóló beszámolók. Fentiek mellett közvetlen elérhetőséget biztosítunk olyan internetes felületekhez is, melyeken további híreket, beszámolókat találnak a szakszervezetek életéről, a munka világáról, a hírközlés és a média helyzetéről és annak változásairól. Kiemelten jeleznénk még, hogy az érdeklődők honlapunkon megtalálhatják a hozzánk beérkező üdülési ajánlatokat, valamint szövetségünk saját üdültetési lehetőségeit is.

Jó böngészést!

Mi a szakszervezet?

A szakszervezet a munkaügyi kapcsolatok szakirodalmában ma is a legelfogadottabb értelmezés szerint: a bérmunkások olyan állandó egyesülése, amelynek célja munkakörülményeik megőrzése, azok javítása. Ezt két úton érhetik el, egyrészt a munkáltatóval folytatott kollektív tárgyaláson, másrészt a tagjaiknak nyújtott anyagi és nem anyagi támogatáson keresztül. Az országok gazdasági helyzete, társadalmi berendezkedése, történelmi hagyományai a szakszervezetek és szövetségeik más és más formáit alakították ki.

A munkaügyi kapcsolatok fogalma Magyarországon az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején honosodott meg. A munkaügyi kapcsolatok fogalmán a munka világának szereplőit átfogó kapcsolatrendszert értjük, mely az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konfliktusok megoldására irányul.

A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere magában foglalja

  • a kollektív tárgyalások és megállapodások rendszerét, beleértve a makroszintű tárgyalásokat és konzultációkat,

  • munkavállalói részvétel (participáció) intézményeit,

  • munkaügyi viták és rendezésük intézményeit (beleértve a sztrájkot és a munkáskizárást).

A munkaügyi kapcsolatok többségükben a két főszereplő: a munkáltatók és a munkavállalók, illetve érdekképviseleteik (szociális partnerek) közötti kétoldalú (bipartit) együttműködésben öltenek testet. A munkáltatók és a munkavállalók jogosultak arra, hogy előzetes engedély nélkül, érdekeik védelmében, szervezeteket hozzanak létre, illetve azokhoz csatlakozzanak. A munkaügyi kapcsolatok alapvetően bipartit jellegűek, de tripartit formában is működhetnek. Ez esetben az állam a munkaügyi kapcsolatok alakításában szabályozóként, munkáltatóként, tulajdonosként, illetve - disztributív (elosztó) funkciójából adódóan - harmadik tárgyaló félként és/vagy konzultációs szereplőként részt vesz a munkaviszonyok alakításában.

A bipartit tárgyalások és megállapodások középpontjában elsősorban a munkaügyi kapcsolatok hagyományos elemei (munkaviszony, munkafeltételek, bér stb.) állnak. A tripartit tárgyalások során meghatározóak a kormánypolitika átfogó kérdései (jövedelempolitika, adók, foglalkoztatáspolitika stb.). A szociális partnerek mind a két forma egymást erősítő, korrigáló működésében érdekeltek.

A munkaügyi kapcsolatok meghatározó szereplői a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek, vagyis a szociális partnerek.

A munkáltatói szervezetek a munkaügyi kapcsolatokon belül a munkáltatói érdekképviseletet ellátó, önkéntes tagságra épülő, munkáltatókat tömörítő szervezetek, illetve szövetségeik. Kezdetben a munkáltatói szervezetek csak gazdasági kérdésekkel foglalkoztak, a szakszervezetek megerősödésével kerültek előtérbe a munkaügyi kérdések.

A munkaügyi kapcsolatok a társadalom, a gazdaság

  1. makro-, országos szintjén,

  2. mezo-, ágazati-, szakmai, regionális,

  3. mikro-, munkaszervezeti, intézményi szinten vannak jelen.

Általában szintenként más és más szereplők között alakul ki az együttműködés

  1. makroszinten szakszervezeti és a munkáltatói konföderációk,

  2. mezoszinten ágazati-szakmai, vagy regionális szakszervezeti szövetség és a munkaadói szövetség,

  3. mikroszinten a vállalati szakszervezet, vagy üzemi tanács és a munkáltató között.