A HMTSZSZ a médiában, a távközlésben és a posta területén működő tagszervezeteit összefogó, középszintű érdekvédelmi és szolgáltató szakszervezeti szövetség. Ernyőszervezetként biztosítjuk tagjaink számára mindazon információt, ismeretanyagot és egyéb szakmai segítséget, melyet munkájuk sikeres és eredményes végzéséhez igényelnek szövetségünktől. Bővebben >>

Fenti célokat szolgálja honlapunk is, melyet Ön most látogat. Rovatainkban – a szakmai jellegű információk mellett – friss híreket, napi sajtószemlét is találhat, a tágabb közéletet érintő témákról, eseményekről, kérdésekről. Kiemelten fontosnak tartjuk tagjaink folyamatos tájékoztatását szövetségünk érdekvédelmi és érdekérvényesítő munkájáról, a konföderációs együttmüködésről, valamint munka világának híreiről, eseményeiről. Szolgáltatási tevékenységünk keretében tájékoztatókat közlünk az adójogszabályi változásokról, a Munka Törvénykönyvében és a munkajogban bekövetkező módosításokról, jogértelmezésekkel kapcsolatos cikkekről, tanulmányokról. Fontosnak tartjuk, hogy a hazai információk mellett az Európai Unió hírei is megjelenjenek honlapunkon, éppúgy a középszintü érdekegyeztetés fórumául szolgáló párbeszéd bizottságok, ezen belül elsősorban az Információtechnológia, Kommunikáció Ágazati Párbeszéd Bizottság - melynek tagjai vagyunk - munkájáról, programjairól szóló beszámolók. Fentiek mellett közvetlen elérhetőséget biztosítunk olyan internetes felületekhez is, melyeken további híreket, beszámolókat találnak a szakszervezetek életéről, a munka világáról, a hírközlés és a média helyzetéről és annak változásairól. Kiemelten jeleznénk még, hogy az érdeklődők honlapunkon megtalálhatják a hozzánk beérkező üdülési ajánlatokat, valamint szövetségünk saját üdültetési lehetőségeit is.

Jó böngészést!

Miért legyél szakszervezeti tag?

I. Nézzük a szakszervezeti összefogás előnyeit!

Egy munkavállaló, ha szeretne a munkáltatóval alku pozícióba kerülni egyedül nagyon kevés esetben jár sikerrel. Napjainkban ennél sokkal kisebb egyéni kockázattal járó, de annál nagyobb eredménnyel kecsegtető lehetőséget jelent az összefogás.

1. KOLLEKTÍV JOGOK

  • Vajon arra a kérdésedre a munkáltató mit válaszolna, ha meg szeretnéd tudni, hogy az idén milyen mértékű lesz a bérfejlesztés? Egyáltalán lesz-e? Meg kell, hogy nyugtassalak: talán először fogad és el is beszélget veled, de ha mindenki felkeresi, elzárkózik, és Te nem tehetsz semmit! Arról már nem is beszélve, hogy nem fog tárgyalni veled a bérfejlesztés mértékéről! Az egyént - Téged - semmilyen tájékozódási jog nem illet meg ebben a helyzetben, de a szakszervezetet IGEN! A munkáltató a szakszervezettől ezeket az adatokat nem tagadhatja meg!

  • egyéni jogalkotással szemben a kollektív jogok lényegesebb előnye, hogy előzetesen is használhatók nem csak elszenvedett sérelem után!

  • A munkáltatói intézkedésről még annak végrehajtása előtt véleményt alkothat a szakszervezet, sőt így van lehetősége ellenlépések megtételére. Bizonyos esetekben pedig kifogást emelhet, felfüggesztve vagy megakadályozva ezzel a munkavállalókra sérelmes döntést! Egyeztethet, megállapodhat bizonyos kérdésekben, és ezt egy szerződésben rögzítheti. A károkozó képesség (sztrájkjog) ugyan alapvetően a munkavállalókat illeti meg, de sikeresen csak olyan területen működik, ahol szakszervezet van.

  • A kollektív jog olyan előny a munkavállalók számára, amiért önmagában érdemes szakszervezeti tagnak lenni!

2. CSÖKKENTI AZ EGYÉN KOCKÁZATÁT!

  • A törvény biztosítja a munkavállalói szervezetet képviselő tisztségviselők védelmét. Tehát a társai érdekeit képviselők sokkal kisebb kockázatot vállalnak, mintha önállóan, egyéni elvárásaikat közvetítenék.

3. SZAKÉRTELEM!

A kollektív jog is csak akkor ér valamit, ha élni tud vele az adott közösség. Ezért van szükség felkészült szakszervezeti tisztségviselőkre. Méghozzá olyan speciális szakértelemre, amely a munkáltatókkal folytatott alkudozásban nélkülözhetetlen.

  • A szakszervezet az egyénről csak a kockázat nagyobbik részét és a szakértelem terhét tudja levenni, a felelősséget nem!

4. KÖZÖSSÉGTEREMTÉS!

  • Az ember társas lény, ezért szüksége van közösséget építő programokra és rendezvényekre. Egy szakszervezetben nem "hivatalnokok" hanem munkatársak és barátok dolgoznak, akikkel nem csak a munkahelyekkel kapcsolatos kérdéseket lehet megbeszélni.

5. SZOLGÁLTATÁSOK

  • A szervezett sokaság tud csak jelentős szolgáltatásokat előteremteni. Az érdekvédelmen túl a szakszervezet sok olyan szolgáltatást nyújt tagjai számára, amely a tagok igényeit elégíti ki. Ilyen például a jogsegélyszolgálat, a különböző fórumok és oktatások, segélyek, pályázatok, programok és rendezvények. A szakszervezetben megnyilvánuló összefogás az egyedüli lehetőség számodra, hogy társaiddal együtt, képviselőid segítségével egyenrangú partnere legyél a cégnek és az államnak.

  • Minden munkavállalónak egyéni gazdasági és szociális érdeke, hogy szakszervezeti tag legyen.

II. Definiáljuk a szakszervezet fogalmát

Minden szakszervezet létezése és súlya is csak a tagságán múlik. A szakszervezetek szervezettségét, szakértelmét, nyomásgyakorló képességet és gazdasági függetlenséget tudnak felmutatni. Olyan önkéntes munkavállalói egyesülés, amely képviseli a tagok érdekeit a munkáltatóval folytatandó tárgyalásokon, lefolytatja az alkut, és a tagok felhatalmazása alapján megállapodásokat köt. Ennek csak akkor tud eleget tenni, ha meg tudja teremteni a partnerviszony feltételeit. Azaz, ha elegendő taggal és szakértővel rendelkezik, képes a nyomásgyakorlásra, és gazdaságilag független a munkaadótól. A szakszervezeti munkában a tagok felelősségteljes akarata tükröződik.

A szakszervezetek súlyát és erejét alapvetően a szervezettsége határozza meg. A cégvezetés kénytelen komolyabban venni annak a szakszervezetnek a képviselőjét, amelynek a vállalatnál foglalkoztatott munkavállalók többsége tagja.

Aki önként vállalja a szakszervezeti tagságát, az nemcsak tagdíjával járul hozzá a szervezet működéséhez, hanem nyíltan kifejezi egy érdekközösséghez tartozását, és nyomatékul szolgál a közösen kialakított célok eléréséhez.

A szakszervezet lényege pontosan abban rejlik, hogy vannak közös érdekek különböző nézetekkel és szokásokkal szemben.

III. Mire használjuk a tagdíjat?

A tagdíj belátható időn belül megtérülő befektetés! Ha egyetértünk abban, hogy a munkavállalói érdekképviseletekre szükség van, mert kollektív jogaid csak így érvényesülhetnek, akkor a fő cél a szervezet működtetése és függetlenségének biztosítása azért, hogy az érdekedben minél jobb szerződéseket tudjon kötni, hogy a munkaerődért a lehető legtöbbet kapjad.

A tagdíj, attól, hogy befizeted, még a Te pénzed! Felhasználásába nem csak beleszólhatsz, hanem bele kell szólnod!

A szakszervezet költségvetésről bármikor információt kérhetsz a szakszervezeti központoktól, jogod van megtudni, hogy a tagdíjadat mire fordították.

IV. A szervezett és a nem szervezett munkavállalók viszonya

A szakszervezeti vívmányok a nem szervezett munkavállalókra is vonatkoznak. A szakszervezeten kívüliek, még ha bántó is, de haszonélvezői társaik áldozatvállalásának. Nem hiszem, hogy a szakszervezeten kívüliek "potyautasként" vagy "nyerészkedőként" akarnának élősködni szervezett társaikon. Ha mégis azt hiszik, hogy a bérfejlesztést saját maguk érték el, vagy elvárják, hogy legközelebb is az ölükbe pottyantsák, azokkal nehéz mit kezdeni.

Az a munkavállaló, aki azért nem szakszervezeti tag, mert a szakszervezet által kiharcolt eredmények így is érvényesek rá, az elvárja, hogy mások, a társai gondoskodjanak érdekei védelméről.

De ha valaki saját magáért nem kíván tenni, azt milyen alapon várja el másoktól?


Legyél Te is szakszervezeti tag, hogy megfelelően tudjuk együtt a munkavállalók érdekeit képviselni!