A HMTSZSZ a médiában, a távközlésben és a posta területén működő tagszervezeteit összefogó, középszintű érdekvédelmi és szolgáltató szakszervezeti szövetség. Ernyőszervezetként biztosítjuk tagjaink számára mindazon információt, ismeretanyagot és egyéb szakmai segítséget, melyet munkájuk sikeres és eredményes végzéséhez igényelnek szövetségünktől. Bővebben >>

Fenti célokat szolgálja honlapunk is, melyet Ön most látogat. Rovatainkban – a szakmai jellegű információk mellett – friss híreket, napi sajtószemlét is találhat, a tágabb közéletet érintő témákról, eseményekről, kérdésekről. Kiemelten fontosnak tartjuk tagjaink folyamatos tájékoztatását szövetségünk érdekvédelmi és érdekérvényesítő munkájáról, a konföderációs együttmüködésről, valamint munka világának híreiről, eseményeiről. Szolgáltatási tevékenységünk keretében tájékoztatókat közlünk az adójogszabályi változásokról, a Munka Törvénykönyvében és a munkajogban bekövetkező módosításokról, jogértelmezésekkel kapcsolatos cikkekről, tanulmányokról. Fontosnak tartjuk, hogy a hazai információk mellett az Európai Unió hírei is megjelenjenek honlapunkon, éppúgy a középszintü érdekegyeztetés fórumául szolgáló párbeszéd bizottságok, ezen belül elsősorban az Információtechnológia, Kommunikáció Ágazati Párbeszéd Bizottság - melynek tagjai vagyunk - munkájáról, programjairól szóló beszámolók. Fentiek mellett közvetlen elérhetőséget biztosítunk olyan internetes felületekhez is, melyeken további híreket, beszámolókat találnak a szakszervezetek életéről, a munka világáról, a hírközlés és a média helyzetéről és annak változásairól. Kiemelten jeleznénk még, hogy az érdeklődők honlapunkon megtalálhatják a hozzánk beérkező üdülési ajánlatokat, valamint szövetségünk saját üdültetési lehetőségeit is.

Jó böngészést!

Az "unortodox" gazdaság bajban van, és ezt már a kormányfő i

megjelent : 2012-07-30 | forrás : Népszava

Az "unortodox" gazdaság bajban van, és ezt már a kormányfő is elismeri
Orbán Viktor bevallotta, évi 100 milliárd veszteséget okozott az országnak azzal, hogy halogatta a megállapodást az IMF-fel, mert a Valutaalap vigyázó szeme előtt nem valósíthatta volna meg "unortodox" gazdaságpolitikáját. Szavaiból kiderül: az unortodox gazdaságpolitikára azért volt szükségünk, hogy megoldhassuk azokat a problémákat, amelyeket ez a gazdaságpolitika idézett elő.

Máris emelkedhet a sárgacsekk-adó?

megjelent : 2012-07-30 | forrás : Népszabadság

A miniszterelnök tegnap reggeli rádióinterjújában ismét félreértést nem tűrően hangsúlyozta: ragaszkodik a munkahelyvédelmi akcióterv céljaihoz, aminek forrása a tranzakciós adó (törvény szerint illeték) lehet. Ugyanakkor az Európai Központi Bank (EKB) ezzel kapcsolatban a héten kiadott állásfoglalása alapján lényegében kizárt, hogy a közteher a jelenlegi formájában elnyerje Brüsszel tetszését, így szinte biztos, hogy alakítani kell rajta.

Az EKB elsősorban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlensége miatt aggódik, ám ha a jegybank kikerülne az illeték hatálya alól, akkor az 110-120 milliárd forintos lyukat ütne a tervezett bevételeken. Vagyis úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az elérni tervezett 240 milliárd forintos bevétel teljesüljön, és Brüsszel se emelhessen kifogást. Persze az is szóba jöhet, hogy más adókon keresztül teremtik elő a fedezetet, de a kormánytól olyan üzenetek érkeztek, hogy változatlanul a pénzügyi szektortól, illetve a jegybanktól várják a hozzájárulást az akciótervhez.


Ennek egyik megoldása lehet, de csak nagyon elméleti síkon, ha az egy tranzakciós ügyletre vonatkozó felső határt eltörölnék ? vélekedett Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője. Ez a plafon most 6 ezer forint. A kormány számára az is megoldást nyújthat a kieső adóforintok pótlására, ha egyszerűen szélesebb körre terjesztené ki az illetéket, s a jelenleginél nagyobb rétegnek kellene azt megfizetnie. Hogy pontosan kik is jöhetnek szóba, arra vonatkozóan nem kívánt tippeket adni az ?elemző?. Egy harmadik megoldás, ha egyszerűen egy új bevételi forrást talál a kabinet.


Hozzátette: nehezen tud olyan átalakítást elképzelni az elfogadott törvény esetében, amely során a tranzakciós illeték továbbra is vonatkozna a MNB-re, ám azt mégis elfogadja Brüsszel. Ebben Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője sem nagyon hisz. Annyit azonban megjegyzett: amennyiben megváltoztatnák, mérsékelnék a terhek szintjét, s azok egységessé válnának, így az összes piaci szereplőre és a jegybankra is ugyanolyan feltételekkel vonatkozna a kötelezettség, akkor esetleg ?eladható? lenne Brüsszel felé az új törvény.<6p>

Ombudsman: A köznevelési törvény nemzetközi szerződést sért

megjelent : 2012-07-30 | forrás : Magyar Hírlap

Szabó Máté korábban jelezte, hogy alkotmányba ütközhet a törvény

Az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelésről szóló törvény a szülő neveléshez való jogát alaptörvény-ellenesen és nemzetközi szerződésbe ütközően korlátozza, valamint az iskolakezdés időpontjával kapcsolatosan nem biztosítja a szülő kinyilvánított akaratának figyelembevételét.

Szabó Máté hivatala az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta: a törvény egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert a jogszabály hatálybalépésének rövid határideje miatt - kellő felkészülési idő hiányában - sérülne a jogállamiság elve.
Az ombudsman indítványát már pénteken ismertette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Szabó Máté azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy indítványának elbírálásáig a testület függessze fel a jogszabály szeptembertől hatályos rendelkezéseit.
Az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelési törvény nem veszi figyelembe, hogy sok szülő tudatosan, nevelési elveit követve nem kívánja gyermekét a kora gyermekkor első éveiben óvodába járatni. A törvényi szabályozás azonban nem nyújt biztosítékot arra, hogy az óvodai nevelésben hároméves koruktól csak olyan gyermekek vegyenek részt, akiknek személyiségfejlődésére ez kedvezően hat, illetve a későbbiekben segíti bekapcsolódásukat az iskolai oktatásba.
A vasárnapi közleményben utalnak arra is, hogy az év eleje óta az alapvető jogok biztosa már nem indítványozhatja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az ombudsman ezért - mint írták - csak felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét arra: indokolt lehet megvizsgálni, hogy "a köznevelési törvény teljes körűen tartalmazza-e a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, védelemhez és gondoskodáshoz szükséges garanciákat, amelyek az alaptörvényből és az ENSZ gyermekjogi egyezményéből erednek".
Az oktatási államtitkárság még pénteken, a PSZ bejelentésére válaszul egyebek mellett azt közölte, szakmailag tévesnek tartják az óvodai nevelés kezdő időpontjával kapcsolatos ombudsmani aggályokat. A korai intézményes nevelés a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb eszköze - írták.